Karácsony


Már a természeti népek is megfigyelték, hogy december utolsó harmadáig a nappalok egyre rövidülnek, de ez után a folyamat megáll, sőt a visszájára fordul.
A Nap visszatérését, a fény győzedelmességét a sötétség felett ,az új élet ígéretét jelentette, ezért kezdték az új évet a téli napfordulótól számítani.
Dec. 25.-e eredetileg a perzsa vallási ünnep volt. Mithrásznak, a világosság istenének születését köszöntötték ekkor.
Igazi humanista tartalommal azonban a keresztény vallás töltötte meg, mikor az önzetlen, tiszta szeretet és békesség igényével érkező kis Jézus születésnapjának nyilvánították a 4. században. (I. Gyula pápa, 350-ben)

Dec. 24. - Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja

Karácsony vigíliája, más néven böjtje, Ádám - Éva napja az adventi időszak utolsó napja.

Karácsonyi életfa, termőág, karácsonyfa


Karácsonyi életfa, termőág állítása a karácsonyfa elterjedése előtt általános volt a magyar nyelvterületen. Termőágakat romaring-, nyárfa-,bürök-,kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. Aranyozott dióval, almával, pattogatott kukoricával, mézeskaláccsal díszítették. Vízkeresztig ott tartották.
A karácsonyfa és a karácsonyi termőág állítása sokáig egymás mellett élt, díszei is azonosak voltak.
Az első karácsonyfát a 15. század végén Strasbourgban állították.
Gyertyával díszített első karácsonyfát 1685- benállították szintén Strasbourgban.
Európa többi területén német földről evangélikus szokásként terjedt el.
Hazánkban Bécsből, a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.
Az első fákat hazánkban 1824-26 körül állította Brunszvick Teréz.
Az alma, a dió, a mézeskalács után 1880-as években jelent meg az üvegdísz. A fát karácsony böjtjén díszítették fel.
Karácsonyi ajándékozás még újabb szokás. Régen a kántálók, betlehemezők kaptak ajándékként étel féleségeket, legfeljebb egy kis pénzt.

Karácsonyi asztal
A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány.
Az ünnepi abroszt később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták.
Az asztal alá szalmát, szénát, magvakat raktak. A magokat az állatokkal etették meg, a szalmát az állatok alá tették, vagy megetették velük, hogy szaporák és egészségesek legyenek.
Karácsonyi ételek

Az asztalra helyezett szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma a néphit szerint a család tagjainak az egészségét biztosította. A böjt miatt szegényes ételeket ettek, ugyanakkor sokat és sokfélét, hogy a következő esztendőben elegendő ételük legyen.
Karácsonyi dióevés az egész nyelvterületen ismert. Egészséges dió egészséget, rossz betegséget jelent.
A karácsonyi étel maradékát, az ún. karácsonyi morzsát különös becsben tartották, gyógyító erőt tulajdonítottak neki.
Nagyon jó oldalt találtam ezzel kapcsolatban. Szerintem érdemes elmenteni és olvasgatni.








Megjegyzések

  1. Réka! Köszönöm,nagyon jó volt olvasni,sokat tanultam! Az ajánlott oldal kitűnő!!!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a linket! Örülök, hogy megtaláltalak!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tartalmas és szép az oldal, köszönöm, hogy elkészítette !!! :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy elmondod a véleményedet!

Népszerű bejegyzések