Tatik, vagy ha jobban tetszik ...

rongyik!
Ne haragudjatok meg rám, ha én ezeket a rongyokat már csak "tatinak" fogom nevezni, mert én így szoktam meg. Az én drága jó kis tatikám is egy selyemszalaggal  szegett takaró volt, amit hát elég nagy gyerekként tettem csak nyugállományba. (sajnos elég méltatlan helyre, de pszt, erről most ne is beszéljünk)

Ezek a tatik rendelkeznek minden olyan ismérvvel, amivel egy vérbeli tatinak rendelkeznie kell!!!
Puhák a pihe-puha babatextílektől, bársonyosak a plüssanyagtól, és selymesek a "cetliktől".





A Mandula Ünnep után, felteszem őket a Meskára. Ha valamelyiket megkívánjátok, jövőhét közepétől ott lehet keresni. Természetesen készítek még, mert annyira jó ezeket varrni!!! : )

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések