Vetített élet...


A napokban kaptam egy olyan kritikát, hogy mosolygásra ad okot a blogom, amin keresztül egy idilli világot mutatok be, miközben az életem belülről "rohad".
Ezt szeretném itt Veletek kedves olvasóim, gyorsan tisztázni.

Visszatekertem a blogomat, és az elmúlt 8 évben nem nagyon született olyan bejegyzés, ami a családi életünkről szólt volna, leszámítva a válásunk utáni időszakot, azóta tényleg kicsit többet írok ilyen dolgokról.

A bejegyzéseim hangulata nagymértékben függ az olvasótól is, Ő mit akar, mit tud, mit szeretne kihallani belőlük.

Az hogy én a szép termésünkről írok, nem vetítés, hanem tény, de a szép hagyma nem azt jelenti, hogy én egy mintafeleség lennék.

Az, hogy (néha) sparhelten melegítem a vizet a mosogatáshoz, fürdéshez, az nem vetítés, hanem tény, és nem azt jelenti, hogy én egy házitündér vagyok.

Sosem írtam, hogy én mintafeleség, mintaanya, mintagyerek, mintatestvér, a legjobb barát, a legmegértőbb ember, stb. lennék.

Sosem írtam, hogy az életem mintaértékű, hogy a kapcsolataim mintakapcsolatok lennének. 
Ez egy alkotói blog, főleg a kreatív megnyilvánulásaimat igyekszem bemutatni rajta, néha persze nem bírok magamba tartani néhány magánvéleményt sem. 

Az viszont tény, hogy rengeteg minden érdekel, ezáltal nagyon sok mindenről tudok beszélgetni, sok mindent szeretnék Veletek is megosztani, és még meg vagyok áldva egy nagyadag közléskényszerrel is.
De ez sem vetítés.

Mint már annyiszor, most is fontolgatom, hogy "titkosítom" a blogomat, és meghívóval lehet majd csak olvasni a bejegyzéseimet. 
Én nem akarok senkit idegesíteni a gondolataimmal, de azt sem akarom, hogy engem idegesítsen az a tudat, hogy olyanok is olvassák az írásaimat, akiket nem az őszinte kíváncsiság, hanem az irigység motivál.

Még gondolkozom, hogy hogyan legyenek a blogjaim átstrukturálva.
Amíg nem találok ki egy átlátható, normálisan működő rendszert, addig minden marad a régiben.

Átmeneti mosogatóm Nagykörűben. 
(azért ezt csak nem irigylitek. :) )


Megjegyzések

  1. Válaszok
    1. Én is csak átmenetileg élek ilyen nagyon nomádul, bár be kell vallanom, hogy valóban jólesik kicsit másként élni. Nomád nyaralás...

      Törlés
  2. Fütyülj az ilyen megjegyzésekre (ha tudsz). Szeretem a sokoldalúságod, a kreatívitásod, s a lányaidét (is). Inkább derűt sugároz a blogot. Itt ne hagyd. Be ne zárd. Akinek nem tetszik, ne olvassa!

    VálaszTörlés
  3. Én inkább a derüs részét látom a szép fényképeket és a szép kézimunkákat! Továbbra is szivesen olvasslak!

    VálaszTörlés
  4. Az a baj, hogy ha titkosítod a blogod, elveszed a lehetőséget azoktól, akik csak véletlenül találnak Rád. Persze itt ragadnak, visszaolvasva utolérik a napjaid. Mindettől megfosztanád a még ismeretlen rokonlelkeket? Csak mert vannak irigyek és megmondók? Ne tedd! Mindenhonnan úgysem tudod kizárni őket sem, benne vannak sajnos a mindennapjainkban. Remélem erős vagy ehhez is, és átlépsz rajtuk.
    Csak így tovább!

    VálaszTörlés
  5. Megértem. Én nem olyan régen néztem át ilyen szemmel a blogomat, egy zártban van minden, ami egy személyes naplóra tartozik, míg a kézimunka maradt. A véleményeimet is próbálom magamnak megtartani, aki kötésmintát akar olvasni, nem biztos, hogy ezeket is el akarja olvasni.
    Persze, sokszor nagy a kísértés, hogy tegyek bele kutyát, macskát, gyereket - nyilván nagyobb lenne az olvasottságom, de valamit valamiért. Nekem megér ennyit a nyugalmam. :)

    VálaszTörlés
  6. Megértem. Én nem olyan régen néztem át ilyen szemmel a blogomat, egy zártban van minden, ami egy személyes naplóra tartozik, míg a kézimunka maradt. A véleményeimet is próbálom magamnak megtartani, aki kötésmintát akar olvasni, nem biztos, hogy ezeket is el akarja olvasni.
    Persze, sokszor nagy a kísértés, hogy tegyek bele kutyát, macskát, gyereket - nyilván nagyobb lenne az olvasottságom, de valamit valamiért. Nekem megér ennyit a nyugalmam. :)

    VálaszTörlés
  7. Réka, 2008 óta olvaslak. És nagyon jól érzem magam itt. Mindig vannak hüle emberek, akiken át kell lépni. Ők saját magukkal nincsenek békességben, ezért mindenkibe belekötnek, akiknél viszont rendben vannak a dolgok. Amennyiben mégis a titkosítás mellett döntesz, kérlek küldj egy meghívót, ha lehetséges. :) A mosogatatós képről a nagymamám jutott az eszembe. Ha nála nyaraltunk, akkor az unokatestvéremmel mindig így mosogattunk. Majd egy nagy seprűvel kisepertük a konyhát. Nagyon élveztük ezt a háziasszonykodást. :)

    VálaszTörlés
  8. Kedves Réka! Teljesen egyetértek matkom véleményével!! Tetszenek az írásaid, a fotóid, szeretem, amit csinálsz! A mosogatást nem irigylem, de kipróbálnám!! :) :) Ha úgy alakul, én is kérek meghívót! :)

    VálaszTörlés
  9. Nagyon szépen köszönöm a sok hozzászólást, bíztatást.
    Valószínű át fogom valahogy formálni ezt a blogot, már kezd derengeni, hogy hogyan is alakítsam át a tartalmát, de mégcsak tényleg nagyon nagyvonalakban látom.
    Ha titkosítom, akkor biztosan lesz helyette egy olyan új, ahol a recepteket, a különböző praktikákat azért megosztom.
    Bár az a baj, hogy én még tényleg nem látom, hogy hol is vannak azok a bejegyzések, amik szúrhatják az emberek szemét.

    De erről már írom a következő bejegyzésemet...

    VálaszTörlés
  10. Én nem szeretném, ha titkosítanád, mert azokba a blogokba sosem tudok belépni, még meghívóval sem... :)És a többi nem számít. Vannak ilyen emberek, akiket ez éltet, rájuk meg nem kell odafigyelni... Mi így szeretjük a blogodat, ahogy van!

    VálaszTörlés
  11. Én is nagyon szeretem a blogodat! Sajnos, az irigykedőkkel nem tudsz mit kezdeni, mindenhol vannak...de szerintem ez legyen az ő bajuk és ne a tiéd! Ez a te blogod, olyan legyen amilyennek te szeretnéd és ne olyan, amilyenről azt gondolod, hogy mások szeretnék látni!
    Az irigykedőknek meg ott van a "törlés" gomb :)

    VálaszTörlés
  12. Néha a legártatlanabb képpel, bejegyzéssel óriási vihart fakaszt az ember. Tudom a legnehezebb nem törődni vele, én mégis bíztatlak maradj velünk/nekünk! Számomra a te és a blogod mindig hihetetlen nyugalmat áraszt és nem a tárgyakat törtééseket irigylem, hanem azt nyugalmat amivel éled az életet.

    VálaszTörlés
  13. A blogoddal és veled nincs semi baj, egyáltalán nem tűnik egy szándékosan festett idilli világnak. Abszolút természetes, amilyen te is lehetsz. A baj azzal van aki megbántott, mert ő irígy a te természetesen élhető világodra.

    VálaszTörlés
  14. Már mindent elmondtak előttem. Ez egy szívemnek kedves blog, és csak megköszönni lehet, hogy betekintést engedsz az életed egy részébe. Ami idillinek látszik körülötted, az valójában is az, de ez egyedül Neked köszönhető, mert a jót, a szépet látod a dolgokban, és ezt közvetítik a képeid, írásaid. Aki pedig így tudja szemlélni a világot, azt csodálni kell (lehet követni a példát), de irigyelni butaság. Én örülök Neked, és köszönöm minden írásodat!

    VálaszTörlés
  15. Nem irok blogot,de szivesen olvasgatom oket itt-ott. Igy a szepsegeit es buktatoit sem ismerem,csak aterezni tudom.
    Hozzad regota jovok,mert nagyon kellemes itt! Velemenyem szerint mindenki azt oszt meg a blogjan,arrol ir ,mesel , mutat kepeket amirol csak jolesik neki. Ahhoz is teljes joga van,hogy szepsegeket mutasson mikozben belulrol rohad az elete. Ez egyebkent annyira durva kritika,ami a kimondojat minositi,es nem azt akirol elhangzott (jelen esetben Rolad)
    Kivanom,hogy legyen sok erod az ilyen kritikusokat (nem epito jellegu) figyelmen kivul hagyni, es ird csak tovabb a blogod ugy ahogy neked tetszik!
    En az elottem szolokkal egyutt tovabbra is szivesen jovok hozzad nezelodni,mert ez nekunk igy tetszik ahogy van. Nem ertem,hogy aki meg nem szereti mit keres egyaltalan itt.
    Tovabbi jo blogolast!! :)) es ,ha meghivos lenne ( remelem nem lesz az) jelezz nekem is!

    VálaszTörlés
  16. https://youtu.be/AVZ-BOfC5fI

    VálaszTörlés
  17. Nagyon szépen köszönök minden hozzászólást!
    Nagyon remélem, hogy az új szlogenem helyre teszi majd majd a dolgokat.
    "Nem az életem idilli, hanem a látásmódom"

    Ölellek Titeket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó szlogen, nekem bejön! :-) Ölellek!

      Törlés
  18. Fura ez a blogvilág. Ha pozitívat írsz, akkor vetítesz, ha meg időnként leírod a bánatod, akkor meg "rinyálsz". Ahhhhh ne is foglalkozz vele! :) Én szeretnélek továbbra is olvasni!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy elmondod a véleményedet!

Népszerű bejegyzések